A lelkiismeret is 'odaát van' -
a szaturnuszi civilizáció tevékenysége
Reinhold Schmidt kapcsolata
(összefoglalás )
2012. augusztus 26. vasárnap
Hamarosan észrevett egy nagy, ezüstös fényben csillogó, ovális, földön álló tárgyat maga előtt. És még mialatt Reinhold Schmidt a jármű megjelenésén csodálkozott, egy sugárnyaláb lőtt ki az űrhajóból, amely miatt a férfi azonnal mozdulatlanná dermedt, elvesztve a cselekvőképességét. Ezután két férfi jött ki a járműből és Reinhold Schmidtet bevitték az űrhajó belsejébe. Ott bent Reinhold négy férfivel és két nővel találkozott, akik sima utcai ruhában voltak öltözve. Mindegyik földönkívüli hozzánk hasonlóan nézett ki, kb. 180 cm magasak voltak és bőrük színe napbarnított volt. Az űrhajósok közül három férfi éppen egy kapcsolótábla panelje előtt ült és dolgozott, míg a negyedik azonnal el kezdett beszélni Reinhold Schmidtnek :
„Az Egyesült Államok induló műhold-programja nem fog igazán sikert hozni, mivel a fellőtt három közül csak egy fog Föld körüli pályára állni, de az is kevés adatot tud majd visszaküldeni a Földre. ( Ez később valóban így is történt, Reinhold Schmidt néhány nap múlva a sajtóból értesült erről. ). Mi ( földönkívüliek ) viseljük most a felelősséget a napokban zajló műholdprogramért. Isten veled! Hamarosan látjuk egymást!”
Ezután Reinhold elhagyta az űrhajót, és az égi jármű lassan felemelkedett, majd színét többször változtatva hihetetlen sebességgel eltűnt az égbolton. - Reinhold teljesen ledöbbent, hiszen addig sohasem hitt az ufókban, majd azon kezdett gondolkozni, hogy mit is tegyen, de végül a kivárás mellett döntött. Jóllehet egy kicsit gyanús volt neki ez a dolog, hiszen a földönkívüliek hozzá anyanyelvén, németül szóltak, ezért először úgy tűnt neki, hogy valami titkosan fejlesztett szovjet repülőgép fedélzetén volt, melyen kelet-német tudósok dolgoznak…
Azonban hamarosan megjelent az országúton egy rendőr is, akinek Reinhold végül elmondta az élményét, mivel úgy érzete, hogy ez állampolgári kötelessége és a hatóságok biztosan utána tudnak járni az ilyen dolgoknak.
Ám Reinhold Schmidt az éjszakát – minden elfogató parancs nélkül – a városi rendőrőrs börtönében töltötte – ahogy erről később a sheriff a sajtót is tájékoztatta, majd Reinholdot egyből a legközelebbi idegklinikára utalták be, ahol az elmeállapotát folyamatosan vizsgálták, majd három nap múlva elengedték. Az elengedése után Reinholdot a lakosság nagy rokonszenvvel fogadta, mivel ő olyan kivételes kereskedőnek számított környéken, aki a felvásárlásainál a farmerek érdekeit is nézte.
Reinhold O. Schmidt
( 1897 - 1970 )
Pontosan három hónappal később, 1958. február 5-én Reinhold Schmidt ismét úton volt, és ismét lefulladt a kocsija, majd az út melletti mező fölött meglátta lebegni azt a bizonyos űrhajót, melynek a fedélzetén volt. Reinholdot most is bevitték az űrhajóba.
Reinhold ott rögtön tisztázni akarta, hogy kik is ők tulajdonképpen; erre azt a feleletet kapta :
„Mi egy másik bolygóról, a Szaturnuszról jöttünk. Űrhajónk meghajtásához általában a Nap és most a Föld energiáit használjuk fel. Téged pedig a ( pozitív ) agyi impulzusaid alapján találtunk meg - ahogy így mindig is követni tudunk Téged.”
1958. március 5-én Reinhold elhatározta, hogy Kearney-ben előadást fog tartani az élményeiről, ám hogy mondandóját alátámasszák, az előadását megelőző este a városka fölött 50 percig folyamatosan ufók repdestek az egész lakosság szeme láttára.
1958. júniusában Reinhold Schmidtet az űrbéli testvérek megkérdezték, hogy nem lenne-e kedve velük repülni most augusztusban az északi sarkkörhöz. Reinhold igent mondott, de azért megkérdezte tőlük, hogy miért pont az északi sarkkörhöz mennek – „Nevelő célzatból” – hangzott a válasz.
1958. augusztus 14-én aztán Reinhold Schmidt elindult a szaturnuszi űrhajóval az északi sarkkör felé. Mikor odaérkeztek, az űrtestvérek folyamatosan magyarázták neki, hogy mi látható az űrhajó képernyőjén :
Azon éppen egy szovjet tengeralattjáró volt látható, mely a tengerfenéken radioaktív jelzőpontokat rakott le, és ezzel összefüggésben olyan méréseket végzett, melyek az atomrakéták tengeralatti bázisának kiépítését célozta.
A szaturnuszi testvérek ezzel kapcsolatban azt mondták :
„Az ilyen szintű atomfegyver-arzenál birtoklása nagyon megnöveli az atomháború kockázatát. Mi azonban egyik katonai tömbnek sem kedvezünk, hanem mindent meg fogunk tenni, hogy az atomháborút megakadályozzuk.
Mert sohasem fogjuk tétlenül nézni, hogy az atombombák bevetésével a Földet elpusztítsák. Mi ( szaturnusziak ) most éppen azért vagyunk itt, hogy egy új találmányunkat használjuk fel, melynek segítségével meg tudjuk tisztítani a Föld atmoszféráját az atom- és hidrogénbomba-robbanások sugárzásaitól.”
Egy speciális fedélzeti műszer segítségével az űrbéli testvérek azonnal meg is mutatták Reinhold Schmidtnek a nukleáris fegyverek által okozott halálosan fenyegető atmoszférikus változásokat, majd tovább magyaráztak:
„Ha az atombomba-kísérleteket tovább folytatják, akkor ez rövid időn belül nem csak az időjárásban okoz kaotikus, pusztító hatásokat, hanem a bolygó forgástengelyének kibillenésével is együtt jár, és ha ez bekövetkezik, akkor elképzelhetetlenül nagy pusztulás lesz a következménye.
Ezekből az alapvető változásokból Ti tudósaitok is néhányat már felfedeztek, úgyhogy Ti is eltudjátok képzelni, mi történne a Földön, ha a földi kormányok ezen őrült viselkedése ellen senki sem lépne fel.”
Majd a szaturnusziak utaltak arra, hogy a saját űrhajójukat szabadenergia felhasználásával működtetik, és könnyen elérik – ahogy ezt Reinholdnak azonnal be is mutatták - a 60.000 km/órát ( megj : ez akkor az ötvenes években rendkívüli sebességnek számított ), sőt ennél jóval nagyobb sebességeket is.
Ez azt jelentette, hogy Reinhold Schmidtet kb. 20 perc alatt átvitték az északi sarkkörről az Antarktisz területére, pont úgy időzítve, hogy egy arra járó amerikai szállítógép személyzete le tudta fotózni őket, mint egy „fényes ufót” – nem tudva persze, hogy a szaturnuszi űrhajó csak Reinhold Schmidt „tanulmányútja” miatt jelent meg a térségben.
1960. január 24-én Reinholdot egy óriási szaturnuszi anyahajó fedélzetére vitték, melynek belsejében tucatnyi kisebb olyan felderítő hajót is látott, mint amivel legelőször kapcsolatba került. De észrevette azt is, hogy a szaturnusziak egymás között telepatikusan beszélnek. Majd az űrbéli testvérek megmutatták ott Reinholdnak az általuk elfogott amerikai és szovjet rakéták egész gyűjteményét. Ezt azért kellett megtenniük, mondták, mert a fellőtt rakéták a Föld légkörébe visszatérve azzal fenyegettek, hogy felgyújtják az atmoszférát!
Utána filmvetítés következett Reinhold számára, ahol térhatású felvételeken mutatták be neki az atombomba-robbanások Föld bolygóra gyakorolt gyilkos hatásait. Reinhold így emlékezik vissza ezzel kapcsolatban :
„ Szinte fájt, mikor láttam, hogy a mi kicsiny Földünknek mennyi megpróbáltatáson kell keresztülmennie, de azt is átéreztem akkor, hogy a mi bolygónk már nem nagyon tud több fájdalmat elviselni.”
Majd olyan filmet mutattak neki az űrtestvérek, mely a Föld jövőbeli képét mutatta – Reinhold egy teljesen paradicsomi környezetet látott maga előtt, ahol nincs semmilyen környezetszennyezés, mivel az összes jármű szabadenergiával lesz meghajtva; az autóknak még kerekük sem lesz, és a városokban a fák magassága fölött fognak lebegve közlekedni. A légkör pedig – ez Reinholdra rendkívüli mély benyomást gyakorolt – az Egység, a Rend és a Béke rezgéseivel volt tele!
1960. február 9-én Reinhold Schmidt a szaturnuszi felderítőhajóval az egyiptomi Kheopsz piramishoz utazott. Az űrtestvérek ott rögtön utaltak is neki arra, hogy lehetetlen lett volna 54 tonnás kövekből felépíteni a piramist, ha nem ismerik az akkori építők a gravitáció semlegesítésének univerzális törvényeit!
Ezt követően Reinholdot elvezették a piramis egy titkos földalatti helyiségébe, egy terjedelmesebb háromszögletű kamrába, ahol egy kisebb űrhajó volt található + ott volt még Jézus Krisztus földi életének sok bizonyítéka; ekkor azt mondták neki :
„ 1998 után, mikor az új korszak ( a Vízöntő ) elkezdődik, a piramisnak ez a titkos kamrája fel fog tárulni ( megj: lásd ezzel kapcsolatban Robert Bauval 1999-ben kiadott ’A titkos kamra’ c. művét, melyben a szerző részletesen beszámolt az egész kilencvenes évek lázas titkos kamra-kereséséről! ), így az emberiség először fog kézzelfogható bizonyítékokat kapni Jézus Krisztus életéről és végre valódi ( földönkívüli ) eredetét is fel fogja ismerni!”
Ezután ismét űrhajóba szálltak és a visszaúton még a Szovjetunió fölé vették az irányt. Mikor az Ural hegység fölé értek, a szaturnuszi testvérek Reinholdnak egy óriási, több száz kilométer hosszan lepusztított területet mutattak, melyen jól láthatóan valami rendkívül súlyos atomkatasztrófa történhetett: a hó mindenütt megolvadt és mindenfajta növényi-állati élet kipusztult. A látványhoz űrbéli testvérek még azt fűzték hozzá :
„Nos, éppen ezért nem fogjuk megengedni, hogy atomháború törjön ki, mert ez által nem csak minden földi élet semmisülne meg, hanem ennek katasztrofális hatása lenne a szomszédos bolygókra is! Jóllehet a szabad akarat kozmikus törvénye megtilt minden közvetlen beavatkozást egy másik világ evolúciós folyamatába, de ez itt most egy kivételes eset, mivel atomháború esetén a Naprendszer összes civilizációja veszélybe kerülne!”
Viszont erről az uráli atomkatasztrófáról, melyről Reinhold Schmidt már 1960-ban tudósította a világot ( megj : ugyan, kivesz komolyan egy fizikai ufó-kontaktát?! – legkevésbé az "ufó-kutatók"! ), csak 19 évvel később, 1979-ben jelent meg nyugaton egy könyv az ’Atomkatasztrófa az Urálban’ címmel, melyet egy 1973-ban disszidált orosz atomfizikus, Zsoresz Medvegyev írt. Az orosz tudós ebben leírja, hogy 1957. szeptember 29-én a dél-uráli Kistim város közelében atomkatasztrófa tört ki, mivel a helytelenül tárolt elhasznált radioaktív fűtőelemek maguktól berobbantak, majd a kifolyó sugárzó anyagot a csapadék kimosta majdnem az Ob folyóig, 20.000 négyzetkilométeres területet érintve, miközben az egész területet lepusztította : http://en.wikipedia.org/wiki/File:Ostural-Spur.png ). Maga a Szovjetunió hivatalosan csak 1988-ben erősítette meg ennek a súlyos környezetpusztításnak a tényét.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése