Arktúrusziak / 2013. január 28.
Suzanne Lie közvetítése
ÉLET A MULTIVALÓSÁGOKBAN
7.RÉSZ
Örvénylő Fényminták
MYTRE BESZÉL:
Mytre
és én csendben hallgattuk az Arktúruszi legutóbbi Földre küldött
adását. Rájöttünk, hogy ez az üzenet azt is jelentette, hogy hamarosan
bilokációval a plejádi felemelkedésünk idővonalába fogunk utazni. Mytria
már beszélt erről az idővonalról nekem, mert én elfelejtettem. Ami azt
illeti, azért felejtettem el ezt az idővonalat, mert túl fájdalmas volt
rágondolni, amíg ilyen messze voltam az otthonomtól.
De
ahogy Mytria elmondta, hogy én is részt vettem ebben a valóságban, a
bűntudat, amit magammal cipeltem, teljesen feloldódott. Éppen amikor
befejeztem ezt a gondolatot, vége lett az Adásnak és az Arktúruszi
felénk fordult, hogy megszólítson minket. „Örülünk, hogy megértetted,
hogy ez az üzenet neked is szólt,” mondta telepatikusan az Arktúruszi
azzal a bizonyos villanással az aurájában. Az érzelem egy formáját
kezdtem felfedezni, amit kedves barátunk nem arckifejezésekkel, hanem az
aurájában fellépő hullámzáson keresztül közvetített.
„Igen”,
válaszolt újra az Arktúruszi a gondolataimra. „Felismered, hogy minden
Élet valójában egy energiamező. Néhány életet egy alacsonyabb dimenziójú
holografikus burok vesz körül. Azonban visszatérve a magasabb
dimenziókba a forma korlátai azonnal lecserélődnek egy alakítható
Fénytest szabadságára.”
„Itt
az Anyahajó ötödik dimenziós frekvenciáján kevés különbség van fizikai
forma és Fénytest között, mivel egyfolytában összefonódnak. Viszont a
Hajó magasabb frekvenciáin teljesen megpihenünk a számtalan
multidimenzionális megnyilvánulásunkban. Ugyanúgy, mint amikor te és
Mytria leveszitek az egyenruhátokat és valami kényelmesebbet vesztek
fel, mi a Fénytestünkben vagy akár tiszta eszenciánkban pihenünk.”
„Mivel
sok Lénnyel, kultúrával, és formák frekvenciájával találkozunk,
általában egy testet viselünk, amikor kapcsolatba lépünk a
látogatóinkkal. Persze van néhány látogató, akik sosem lépnek be a Hajó
ötödik dimenziós szintjére, hanem egyből a magasabb frekvenciájú
szintekre mennek, amik jobban illenek hozzájuk. Mivel te és Mytria
kapcsolatba fogtok lépni a felemelkedő emberekkel és saját társadalmatok
felemelkedő idővonalával, általában az emberi testeteket fogjátok
viselni.”
„Mindketten készen álltok a plejádi valóságotokba való bilokációra?”
Ránéztem
Mytriára, hogy bátorítsam, hogy előbb ő szóljon. Azt válaszolta „Igen,
teljesen készen állok erre a kalandra. Tulajdonképpen emlékezetemben
kétfajta változata van a felemelkedésünknek. Az egyik verzióban egyedül
vagyok, mert Mytre itt van a Hajón, a másikban pedig Mytre és én együtt
vagyunk. Már beszéltem Mytrének erről a második változatról, de
szeretnélek megkérni, kedves Arktúruszi, hogy adj egy kicsit bővebb
magyarázatot ezekről a Párhuzamos Valóságokról.”
„Létre
fogunk hozni egy másik valóságot, amiben Mytre és én együtt vagyunk a
felemelkedésünk közben? Továbbá, ez a valóság, amiben a felemelkedés
alatt együtt vagyunk, valahogy felülírja vagy újraírja a többi
Párhuzamos Valóságot? Be kell vallanom, még nem teljesen világos
számomra a Párhuzamos és az Alternatív Valóságok fogalma.”
„Kedves
Mytria,” – mondta az Arktúruszi – „a multivalóságok fogalma valóban
zavaros azoknak, akiknek még mindig formájuk van. Amíg formát viseltek,
tapasztalataitokat képekbe akarjátok foglalni, amiket elrendezhettek az
agyatokban. De amikor formátlanok vagytok, testeteknek nincsenek többé
meghatározott részei, nincs olyan testetek, amiben archiválni tudnátok
bizonyos képeket, tetteket, gondolatokat és/vagy érzelmeket.”
„Amíg
formától szabadok vagytok, Létezéseteket örvénylő energiamintaként
tapasztaljátok meg, ami állandóan mozgásban van és összefonódik más
örvénylő energiamintákkal. Ebből kifolyólag az érzékelések, a képek, és
az események sorrendje többé már nem képezik részét a
hitrendszereteknek. Mivel egyidejűleg tapasztaljátok meg a rengeteg
energiaminta számtalan tapasztalatát és érzetét, amikkel egyfolytában
kölcsönhatásban vagytok, Egységtudatban éltek a valóság számtalan
különböző, de összefonódó változatával az EGY JELENÉBEN.”
Amíg
nem tapasztaljátok meg ÉNETEKET, mint egy kavargó energiaörvényt, addig
a multivalóságok, és a párhuzamos és/vagy alternatív valóságok fogalma
meg fogja haladni a felfogásotokat. Ezzel egy időben, a Felsőbb
ÉNETEKKEL való egyesülésnek fontos és végső fázisa, hogy megengedjétek
ezeknek a fogalmaknak a gondolataitokba és érzelmeitekbe való
beolvadását. Amikor te és Mytre segítetek majd a plejádi és a földi
felemelkedőknek, ugyanazokat a kérdéseket fogják nektek feltenni, amiket
ti is kérdeztek most tőlünk.”
„Ennek
érdekében adunk egy példát egy ahhoz hasonló válaszra, amit adni
fogtok. Kérlek értsétek meg, hogy minden olyan Lény, akinek a rezgése az
ötödik dimenzió magasabb alsíkjain és azok fölött van, Fénytesteteket
sokkal tisztábban fogja érzékelni mint a formátokat. Tulajdonképpen
formátok a Fényben levő magként jelenik meg számunkra. Ez a mag
ugyanattól a formától származik, amiről azt hiszitek, hogy fényeteket
körbeveszi. De valójában a Multidimenzionális Fényetek az, ami
körbeveszi a formátokat. Hamarosan ti is ugyanígy fogtok érzékelni.”
„Lehet,
hogy sok tapasztalatra lesz szükségetek a valódi ÉNETEKRŐL mielőtt
hozzászoknátok ahhoz, hogy tisztábban látjátok ÉNETEK felsőbb
megnyilvánulását mint a fizikai magotokat. Ami azt illeti, nem fogtok
hozzászokni ehhez a látáshoz, amíg hozzá nem szoktok, hogy „ÉNETEKET”
nem az alacsonyabb frekvenciájú fizikai maggal azonosítjátok, hanem
inkább a magasabb dimenziójú Fénytestetekkel, ami ebből a fizikai magból
ragyog ki és körbeveszi azt.”
„Azt
is fel fogjátok ismerni, hogy Fénytestetek hasonlít az alacsonyabb
frekvenciájú testetek formájára, a valódi ÉNETEK pedig egy örvénylő
fényminta.
Azt
javasoljuk, hogy mindkettőtök legyen tudatában, hogy az emberi formátok
csupán egy mag, ami szükségtelenné válik valóságotok magasabb
frekvenciáin.”
„A
fizikai mag, amit a felemelkedő világokban fogtok viselni, és az
alacsonyabb ötödik dimenziójú forma is, amit a Hajón viseltek, a
Fénytesteteken belül van. Ezért ott tudjátok tárolni őket, hogy
hordhassátok őket, amikor szükségetek van rájuk. Továbbá, hamarosan az
örvénylő energiamintátokon belül fogjátok tárolni a Fénytesteteket.
Emiatt ÉNETEK számos frekvenciája az örvénylő energiamintáitokban van
tárolva, amik pedig végtelenül vannak tárolva az EGYBEN.”
„Mi,
az Anyahajó multidimenzionális lényei felfedeztük, hogy ha nem vittük
lejjebb rezgésünk frekvenciáját és nem viseltünk formát, akkor sok
látogató nem tudott kapcsolatba lépni velünk. Emiatt megtanultuk
kiolvasni a látogatók elvárását, ami alapján létrehozhattunk egy
képmást, ami kellemesebb volt számukra. Te és Mytre sokkal magasabbra
emeltétek frekvenciáitokat mint gondolnátok. Ezért emlékeznetek kell
majd, hogy létre kell hoznotok magatokról, és/vagy a teljesen egyesült
Mennyei [Isteni] Kiegészítéseitekről egy közös képmást, amivel a
felemelkedők kapcsolatba léphetnek.”
„Most
végigvezetünk majd titeket egy gyakorlaton, amiben először mi magunk
fogunk számotokra például szolgálni. Ahhoz vagytok szokva, hogy a
Fénytesti formánkban láttok minket, ami hasonlít egy emberi formához.
Figyeljétek, ahogy most elengedjük ezt az illúziót és megmutatjuk igazi
formánkat...”
Mytria
és én csodálattal néztük, ahogy az Arktúruszi humanoid formája
elkezdett egy folytonosan táguló fényörvénnyé változni. Eleinte az
örvény csak egy kicsivel volt nagyobb a korábbi formához képest, de
aztán egyre csak nőtt és nőtt. Mielőtt észbe kaptunk, Mytriát és engem
teljesen körülfogott az Arktúruszi örvénylő fénymintája.
Nehéz,
vagy inkább lehetetlen körülírni milyen érzés volt az Arktúruszin belül
lenni. Egyszer már megtapasztaltam ezt, amikor az Arktúruszi a
Fénytestét viselte. De még a Fényteste is olyan magas frekvenciájú volt,
hogy elállt tőle a lélegzetem. Az az élmény sokkal enyhébb volt ehhez
képest.
Mytria
és én ösztönösen megfogtuk egymás kezét, hogy megduplázzuk a földelő
erőnket, és hogy segítsünk egymásnak nehogy elveszítsük az
eszméletünket. Ez az energiamező olyan magas volt, hogy azt hittük,
rövidre zárja az idegpályáinkat. Szerencsére ezzel a gondolattal az
Arktúruszi lejjebb engedte rezgését éppen annyira, hogy ami addig olyan
érzés volt, mintha szétesnénk, lassan átváltott a feltétel nélküli
szeretet és teljes boldogság érzésére.
Teljes
egységben voltunk, nem csak az Arktúruszival, hanem az Anyahajóval is.
Teljes egységben éreztük magunkat az élet minden elemével a Hajón. Ahogy
tapasztalásunk elkezdett a Hajó magasabb frekvenciáiba bővülni,
elkezdtem aggódni Mytriáért. Szerencsére teljes Egységünkben megérezte
az aggodalmam és emlékeztetett rá, hogy volt már korábban egy bolygó
örvénylő formájában. Ami azt illeti, ahogy elküldte nekem ezt a
gondolatot, teljesen átéreztem azt az élményét, amikor egy Bolygóként
Létezett.
„Éreztem,
hogy az Arktúruszi azt javasolja, adjam át magam ennek az érzésnek.
Egyből a plejádi BOLYGÓNK voltam. Tulajdonképpen egyszerre éreztem a
saját benyomásom és Mytria benyomását is a Bolygóként való Létezésről.
Ugyanebben a pillanatban az egész Anyahajó is voltam. Azok a
frekvenciák, amiket korábban alig bírtam elviselni, most melegnek és
kellemesnek tűntek.
Éreztem,
hogy Mytria tudatának az örvénylő energiában kicsit más a tónusa és az
árnyalata mint az enyémnek. Ugyanabban a MOSTBAN éreztem, hogy az
Arktúruszi élménye a Bolygóként való Létezésről teljesen más volt, mint
Mytria és az én tapasztalatom, de mégis mindkettőnk élményét növelte.
Először megzavart a számtalan inger és elkezdtem „kiesni a
tapasztalatból.” De Mytria belémvetítette az ismerős megnyugtató
energiáját, ami egyből leföldelt, és lehetővé tette számomra, hogy
átadjam magam az Áramlásnak.
Amint
elengedtem a régi harcos gyanakvásomat és védekező mechanizmusomat
elkezdtem megpihenni az Áramlásban. Ekkor kezdtem el teljesen érezni a
saját örvénylő energiamintáimat. Aztán ezzel egy időben éreztem Mytria
és az Arktúruszi örvénylő mintáját is. Mások voltak, de összeolvadtak
egy gyönyörű fénymintázatba. Az EGY MOSTJÁBAN mindannyian az Élet Nagy
Egységének egyéni megnyilvánulásai voltunk.
Felfedeztem,
hogy ha teljesen átadtam magam a saját energiámnak, egy kvantumugrást
tettem az érzésben, amit akkor éreztem, amikor két másik tapasztalatot
is megosztottak velem. Amint elengedtem aggodalmam, hogy elveszek a
többi tapasztalatban, a többi már NEM volt többé. A „MI”-nek csak EGY
megnyilvánulása volt. Teljesen egybeolvadtunk, de mégis tudatában
voltunk mindegyikünk Mennyei Szikrájának, amiből az örvénylő fényminták
származtak.
A
tökéletes Egységben Mytria és én egyszerre ISMERTÜK az összes
Párhuzamos és Alternatív Valóságot. Ezt azért tudtuk, mert MI voltunk az
élő lehetősége minden olyan döntésnek, ami tetteink által testet
öltött. Ezt azért tudtuk, mert MI voltunk az ÉN MINDEN élő alternatív
megnyilvánulása az összes valóságban. Ezzel a felismeréssel a
tapasztalásunk lassan a végéhez érkezett.
Együtt
figyeltük, ahogy a hatalmas örvénylő energiamintáink visszatekergőztek a
Fénytestünkbe. Aztán megtapasztaltuk hogyan fogja vissza magát
lassacskán Fénytestünk az alacsonyabb ötödik dimenziós formába, amire
ÉNÜNK értelmezését korlátoztuk.
Amikor
újra a holoszobát láttuk, éreztük ahogy az Arktúruszi Szív-Elménkbe
suttogja: „Olyan boldogok vagyunk, hogy megoszthattuk veletek ezt a
tapasztalatot. Hamarosan ti is meg fogjátok ezt osztani másokkal.”
Csatornázta: Suzanne Lie
Magyar nyelvű fordítás: Norfeus
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése